Képzések

 

 

Osztatlan tanári képzés

Magyartanár szak 

Magyartanár szakon a hallgatók a magyar nyelv és magyar irodalom jelenének és múltjának részletes áttekintését kapják, kitekintve általánosságban a nyelvek és a világirodalom működésére, jellegzetes vonásaira, összetevőire, elemzési lehetőségeire, mind történeti, mind elméleti vetületben. A szak a kulturális hagyományok ismeretét a jelenkor problémái iránti érzékenységgel igyekszik párosítani, s összességében azt célozza, hogy a tanári diploma majdani birtokosai ötletgazdagon legyenek képesek a nyelv és az irodalom iránti érdeklődés felkeltésére vagy fenntartására, akár általános iskolai, akár középiskolai környezetben. Attól függően, hogy a hallgató általános vagy középiskolában szeretne tanítani, 4+1 vagy 5+1 évet kell eltöltenie az egyetemi képzésben. Az első három évben a két változat még nem válik el egymástól. Az osztatlan tanári képzés rendszerében a magyar szak különféle nyelvszakokkal és más jellegzetes bölcsészeti vagy művészeti területekkel párosítva végezhető el. Közismereti tárgyként a tanárjelöltek között nem véletlenül az egyik legvonzóbb választási lehetőség.

A képzés erőteljesen pedagógiai és gyakorlati irányultságú. A kompetencia alapú oktatásban a szövegértés és szövegalkotás alappillérei a rendszernek, így a sokoldalú műveltséganyagon túl is rendkívül fontos a képzésünkről kikerülő, avatott tanárok helye az oktatásban. A pedagógiai és szakmódszertani órák mellett a szegedi közoktatási intézmények biztosítják az elsajátított elméleti ismeretek gyakorlatba való átültetetését, tehát a kezdő pedagógus már munkatapasztalattal vághat neki a pályának. A bevezetett pedagógus-életpályamodell stabil és megbízható életkörülményeket ígér a jövő tanárai számára.

A megszerzett ismeretek és készségek persze a tanári pálya mellett számos más elhelyezkedési lehetőséget is kínálnak humán területen, de lehetővé teszik a doktori képzésbe való továbblépést is, amennyiben valaki a kutatói pályán képzeli el a jövőt, avagy a tanári és kutatói ambíciókat kombinálva „kutatótanári” minősítést céloz meg a közoktatásban.

  • Intézetvezető

  • Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet

  • Tanterv

 

 

Más tanári szakjaink

A Dráma- és színházismeret osztatlan tanári képzés célja a dráma- és színházismeret elméleti, illetve gyakorlati tantárgyainak tanítására képes tanárok képzése. A szakpárként felvehető, 10 féléves képzés során a hallgató az alapozó ismeretektől (művészeti, filozófiai, etikai, művészetpedagógiai alapismeretek) a szakmai törzsanyag ismeretköreiig (dráma- és színháztörténeti, dráma- és színházelméleti, dramaturgiai, szerkesztési ismeretek, a színházi előadások befogadásának, feldolgozásának technikái, színházi nevelési ismeretek) 100 kreditnyi kurzust teljesít, melyek eredményeképp a hallgató képes lesz előadások komplex elemzésére (a kritikától a mélyebb analízisig), betekintést kap az alkotói folyamatokba, és – elsajátítva a dramatikus tevékenységformák és színházi nevelési formák tanításának módszertanát – megtanulja beépíteni a dráma- és színházismeretet a pedagógiai programokba, az iskolai munkába. A Szegedi Nemzeti Színházzal, a Reök Palotával és a Homo Ludens Projekt független színházi társulattal való együttműködésünk segítséget biztosít a képzést érintő gyakorlati feladatok ellátásában. A Magyarországon is egyre elterjedtebb, az általános és középiskolákban szakkörként, de sok esetben kötelező órarendi tárgyként is szereplő dráma-órák és színházi nevelési formák fejlesztik a tanulók kommunikációs, alkotó- és befogadó képességét, fejlesztik kreativitását és fantáziáját, valamint érzékennyé teszik a színházi előadások és jelenségek értő befogadására. Ezért egyre nagyobb igény mutatkozik a hozzáértő dráma- és színházismeretet oktató tanárok munkájára. A tanári pálya mellett a képzés további kimeneti lehetősége a doktori képzésbe való belépés.

  • Kérchy Vera

  • Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék

  • kerchyv@yahoo.com

  • Link

Latin nyelv és kultúra osztatlan tanári képzésünk az osztatlan tanárképzések területén nyújt lehetőséget szakpár melletti latintanári képzettség megszerzésére. A képzés során tanszékünk a leendő latintanárok képzésének diszciplináris részéért valamint a szakmódszertan oktatásáért felelős. A képzés messzemenően figyelembe véve a latin oktatásának közoktatásban adott módjait és lehetőségeit nyelvi , irodalmi és kultúrtörténeti szempontú megközelítésekkel alapozza meg a leendő latintanárok szakmai munkáját. A képzés végén lehetőség van latin módszertani szakdolgozat leadására is, ily módon a szakdolgozat megírásának fázisát is közvetlenül a jövendő oktatómunka szolgálatába lehet állítani.
A képzés során érdeklődő hallgatók számára adottak a tudományos diákköri munka feltételei is: mind a klasszikus antikvitás, mind a közép- és neolatin irodalom és kultúrtörténet területén felkészült oktatók és kutatók nyújtanak segítséget a tudományos pályán való első lépések megtételéhez. A latin nyelv és kultúra osztatlan tanári képzés lehetséges bemenetet nyújt doktori iskoláinkba.

  • Nagyillés János

  • Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék

  • nagyillesjanos@gmail.com

  • Link

A 2012-ben elfogadott Nemzeti Alaptantervben (NAT) a médiatudatosságra nevelés kiemelt célként szerepel, a digitális kompetencia, vagyis az információs társadalomban történő eligazodás képessége pedig kulcskompetenciaként kerül meghatározásra a NAT-ban. A kommunikáció-, média- és mozgóképtanárok az osztatlan tanárképzés keretein belül mindenekelőtt a nevezett képességek fejlesztésre, vagyis a mozgóképkultúra és médiaismeret tárgy oktatására válnak alkalmassá általános- és középiskolai szinten. A szaktárgyi modulok lehetővé teszik a leendő tanárok számára egyfelől a kommunikáció- és médiatudomány, a filmelmélet, a mozgóképkultúra, a mozgóképi szövegek és azok használatának elméleti igényű megismerését, másfelől az elméleti tudás gyakorlati, elemző alkalmazását. A stúdiógyakorlatok az alkalmazott ismereteket bővítik majd, míg ezek továbbadásának képességét fejlesztik a szakmódszertani modul megfelelő részei: a megfigyelés, a kritikai elemzés, a tervezés, az önreflexív tanítási és szakismeret-átadási gyakorlatok. A megfelelő oktatási módszer kiválasztásainak kritériumait, a gyermekek igényeit és fejlődő készségeit is figyelembe vevő tanári attitűd kialakítása is célja a képzésnek, valamint az is, hogy a hallgatók tehetségesebb csoportját felkészítsük ismereteik további bővítésének lehetőségeire, így például PhD képzésre.

  • Sághy Miklós

  • Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék

  • saghy.miklos@gmail.com

  • Link

 

 

Rövid ciklusú tanári képzés

Magyartanár szak

A rövid ciklusú magyartanár képzés keretében általános vagy középiskolai tanításra jogosító magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát lehet szerezni. A képzésnek öt változata van: 1) nem tanári magyar nyelv és irodalom mesterszakos diplomával rendelkezők szerezhetnek magyartanár mesterszakos diplomát (2 félév, 60 kredit, nappali/levelező); 2) általános iskolai magyartanár mesterszakos diplomával rendelkezők szerezhetnek középiskolai magyartanár mesterszakos diplomát (2 félév, 60 kredit, nappali/levelező); 3) más szakos tanári diplomával rendelkezők szerezhetnek magyartanár mesterszakos diplomát (4 félév, 120 kredit, nappali); 4) tanítói diplomával rendelkezők szerezhetnek általános iskolai magyartanár mesterszakos diplomát (4 félév, 120 kredit, nappali); 5) tanítói diplomával rendelkezők szerezhetnek középiskolai magyartanár mesterszakos diplomát (5 félév, 150 kredit, nappali). A képzés tartalma az öt változatnak megfelelően az osztatlan tanári képzés elemeiből áll össze.

  • Intézetvezető

  • Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet

  • Tanterv

 

 

Bölcsész alapképzés (BA)

Magyar nyelv és irodalom BA szak

A Magyar nyelv és irodalom alapszak a legnagyobb hagyományú, klasszikus bölcsészszakok egyike. Egyaránt felöleli a magyar és a világirodalmat, az általános és a magyar nyelvészetet, illetve elősegíti a magyar kultúra meghatározó részterületeinek kutatását. A képzés célja az, hogy a hallgatókat megbízható ismeretekkel lássa el a magyar és világirodalom történeti folyamatairól, a nyelv és az irodalom megközelítésének elméleti kérdéseiről, a magyar nyelv természetéről, múltbeli változásairól és aktuális állapotáról, felvértezze őket a magyar nyelv és beszéd helyes, árnyalt és hatékony használatához szükséges ismeretekkel és készségekkel. Az a nyelvi és irodalmi elemzőkészség, amelyre a szak hallgatói szert tesznek, lehetővé teszi számos mindennapi jelenség értő vizsgálatát is, így a képzésben részt vevők szemléletmódjára és életvezetésére is komoly formáló hatással lehet.

A szakképzettségnek megfelelő elhelyezkedést biztosítja az, hogy a képzés nemzeti kulturális örökségünk egyik legfontosabb részének, valamint az anyanyelvnek az oktatására és kutatása irányul. A világos és választékos stílus a társadalom és a gazdaság valamennyi területén a sikeres kommunikáció alapfeltétele. A szakon végző hallgatók kellően pallérozott és művelt nyelvhasználata, irodalmi olvasottsága és a világra való nyitottsága jó alapokat teremt elhelyezkedésükhöz, akár kulturális intézményeknél vagy szervezeteknél képzelik el a jövőt, akár a versenyszféra olyan pontjain, ahol az irodalmi és nyelvi műveltség, a szokványosnál kifinomultabb fogalmazókészség vagy épp a kreatív elemzőkészség számít meghatározó képességnek.

A magyar alapszakkal társítható nyelvészeti, irodalmi és egyéb tárgyú szakirányok, specializációk és minorok, avagy Erasmus-ösztöndíjjal támogatott külföldi részképzések széles skálája lehetővé teszi, hogy a hallgatók érdeklődésüknek megfelelően mintegy „testre szabják” maguknak a képzést. A diploma birtokában dönthetnek a munkába állás mellett, de választhatják a mesterszakon való továbbtanulást is. A Magyar nyelv és irodalom mesterszak elvégzésével magasabb fokú bölcsész képzettségre tehetnek szert, mely a munkaerőpiacon versenyelőnyt jelent, de fontos lépés lehet a doktori képzés, s azon keresztül a kutatói pálya felé is.

  • Intézetvezető

  • Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet

  • Tanterv

 

 

Magyar nyelv és irodalom BA minor

A Magyar nyelv és irodalom alapszak minor változata a magyar és világirodalom tanulmányozásához, valamint az általános és a magyar nyelvészet műveléséhez szükséges legfontosabb kurzusokat foglalja magában. A képzést elvégző hallgatók ezzel együtt nem pusztán áttekintést kapnak az említett tudományterületekről, hanem a magyar és nemzetközi irodalmi műveltség és a nyelvi elemző- és fogalmazókészség birtokosaivá válnak. Olyan képességeket fejleszthetnek, amelyek elemi fontosságúak a magyar (vagy más bölcsész) szakos mesterképzésben való továbbtanuláshoz, de jól hasznosíthatók a munkaerőpiac humán területein is.

Alapszakon az idegen nyelvi főszakokat kifejezetten jól egészíti ki a magyar minor, amennyiben a magyarról idegenre, vagy az idegenről magyarra fordítás (vagy tolmácsolás) magyar oldalán javítja a szövegértést és a stílusérzéket. Kiváló kiegészítője lehet a történelem alapszaknak is, amennyiben nemzeti hagyományaink, vagy a világtörténelem folyamatainak nyelvi-irodalmi vetületét nyújtja, de akár a filozófiai, művészeti, néprajzi vagy épp neveléstudományi stúdiumokhoz hasznos perspektívákat kínálhat.

  • Intézetvezető

  • Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet

  • Tanterv

 

 

Szakirányok és specializációk (Magyar nyelv és irodalom BA szak)

A BA-irodalomtudomány szakirány hallgatói egyrészt a tárgyi ismereteket magában foglaló enciklopédikus, másrészt a módszereket és technikákat felölelő operacionális tudásukat növelhetik a képzésben. Az enciklopédikus tárgyak oktatása során a hallgatók áttekintést kapnak az irodalomtudomány és az irodalomelmélet különféle irányzatairól, a tudományelméletnek és a filozófiának az irodalmi alkotások vizsgálata során alkalmazható problématerületeiről, a jelelméletnek, a lélektannak és a társadalomtudományoknak az irodalomtudománnyal érintkező felületeiről. Alaposabban megismerkednek a tradicionális irodalomtudománnyal, a hermeneutikával és a dekonstrukcióval. Az operacionális tárgyak oktatása során a hallgatók elsősorban azokat az eljárásokat, műveleteket és technikákat sajátítják el, melyek az irodalmi művek értelmezéséhez szükségesek. Ennek során behatóan foglalkozunk a régi és az új retorikákkal, metaforaelméletekkel, a narratológiával és a lehetséges világok elméletével. Az értelmezések során a magyar – elsősorban a modern magyar irodalom –, az angol, a francia, a német és a távol-keleti kultúrák irodalmi alkotásait fogjuk érinteni. Némi betekintést nyújtunk a tárművészetekbe (elsősorban a film-, színház- és képzőművészetbe) is. A képzés főként szemináriumi keretek között történik, nagy hangsúlyt helyezünk a párbeszédszerű foglalkozásokra, és a képzés során egyre inkább építünk a hallgatók önálló munkájára, s felkészítjük őket az önálló tudományos tevékenységre, ösztönözzük publikációs törekvéseiket, segítünk tanulmányaikat megjelentetni tanszéki és országos kiadványokban.

  • Török Ervin

  • Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék

  • et51ma@yahoo.com

  • Link

A képzést a BA képzés hallgatói vehetik fel akár klasszika-filológia alapszakon, akár más alapszak hallgatói. Felvételi kritérium: latin előképzettség: egy félévnyi latin nyelvi kurzus felsőoktatási intézményben vagy 1 tanévnyi latin középiskolában. Előnyt jelent a latin nyelvvizsga. Tájékoztatás: A képzés célja, hogy a hallgatók egyrészt magas szinten sajátítsák el a latin nyelvet, másrészt megismerkedjenek a reneszánsz és kora újkor latin nyelvű irodalmával, valamint az ennek alaposabb megértéséhez szükséges irodalom- és kultúrtörténeti háttérrel. A képzés során a hallgatóknak meg kell ismerniük a nyelvi, irodalmi és más kulturális jelenségek értelmezéséhez szükséges alapvető elméleti eljárásokat. A képzés alkalmassá teszi a hallgatókat arra, hogy nagy pontossággal fordítsanak és értelmezzenek nem klasszikus latin nyelvű szöveget is. A képzés része a latin nyelv legalább középszintű elsajátítása is. A latin nyelv ismerete a későbbiek során lehetővé teszi a képzés hallgatóinak, hogy nagyobb eséllyel folytassák MA- vagy akár PhD-tanulmányaikat számos más tudományterületen (neolatin, medievisztika, régi és klasszikus magyar irodalom, középkori és reneszánsz filozófia, történelmi segédtudományok, könyv- és levéltártudomány) is.

  • Kasza Péter

  • Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék

  • petrusfalx@gmail.com

  • Link

A nyelvtechnológia szakirány célja olyan szakemberek képzése, akik az elméleti nyelvészet szakterületén járatosak, és a nyelvészeti és nyelvészettel kapcsolatos kutatások, fejlesztések bármely területének műveléséhez olyan szilárd alapismeretekkel és módszertani készséggel rendelkeznek, amelynek alapján alkalmasak a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására. A képzés során a hallgatók olyan elméleteket és módszertanokat ismerhetnek meg és tanulhatnak meg alkotó módon felhasználni, amelyek alkalmasak arra, hogy leírják és magyarázzák az egyes természetes nyelvek struktúrájának és használatának szabályszerűségeit is, valamint az emberi nyelv szerkezetének általános törvényeit is.

  • Németh T. Enikő

  • Általános Nyelvészeti Tanszék

  • nemethen@hung.u.szeged.hu

  • Link

A szakirány a színházi előadás elemzéséhez, valamint a drámák értelmezéséhez kíván segítséget nyújtani oly módon, hogy egy tömör kronológiai áttekintés után a huszadik századi fontosabb irányzatokat mutatja be. Ezen belül kitér az avantgárd mozgalmak színházi és drámai leképeződésére, kínál kurzusokat a társtudományok és társművészetek köréből, szisztematikus drámaelemzéseket, és megismertet a színházi előadás létrejöttének legfontosabb feltételeivel. A képzés történet- és elméletközpontú, de szerepelnek gyakorlati jellegű foglalkozások is.

  • Kürtösi Katalin

  • Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék

  • kürtösi@hung.u-szeged.hu

  • Link

A finnugor specializáció 4 féléves nappali képzés, melyre az alapképzés 2. félévét követően lehet jelentkezni. Elsősorban azoknak ajánlható, akiket érdekelnek a finnugor nyelvek és népek, a nyelvészeti kérdések, és akik szeretnének finnugor nyelveket anyanyelvi lektoroktól tanulni. Várjuk a szakirányra azokat is, akik szívesen foglalkoznának veszélyeztetett nyelvekkel vagy azok dokumentációjával. A finnugor specilizáció tanulmányai az alapképzést követően Finnugor MA szak keretében folytathatók.

  • Sipőcz Katalin

  • Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

  • sipoczk@gmail.com

  • Link

A képzés célja a 18–19. századi magyar irodalom iránt mélyebben érdeklődő, vagy pályájukat ezen a területen folytatni kívánó hallgatók ismereteinek bővítése, önálló tudományos munkára való felkészítése. A hallgató itt részben bővebb, részben elmélyültebb tárgyi ismeretekhez juthat, ugyanakkor megismerkedik az irodalomtörténet-írás nemzetközi és hazai elméleteivel és irányzataival.
(A képzés kidolgozója és felelőse: Hász-Fehér Katalin)
  • Hász-Fehér Katalin 

  • Magyar Irodalmi Tanszék 

  • haszfeher@gmail.com

  • Link

A képzés keretében a huszadik század magyar irodalma legjelentősebb törekvéseinek, életműveinek, alkotásainak áttekintése történik. A műnemeket és a műfajokat, a korszak- és intézménytörténeti hátteret érintő változások vizsgálata a világirodalmi tendenciákkal és a kortárs irodalmi, művészeti jelenségekkel összefüggésben teljesedik ki.

  • Virág Zoltán

  • Magyar Irodalmi Tanszék 

  • viragz@hung.u-szeged.hu

  • Link

A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik egyaránt lesznek járatosak a művelődéstudományok hazai és nemzetközi elméleteiben s ugyanakkor regionális dimenzióiban. A kurzusok az elméleti felkészítés mellett kárpát-medencei súlyozásúak, s elősorban ennek a területnek, az itt élő népeknek múltbeli és kortárs művelődésével foglalkoznak. (A képzés kidolgozója és felelőse: Hász-Fehér Katalin)

 

  • Hász-Fehér Katalin

  • Magyar Irodalmi Tanszék 

  • haszfeher@gmail.com

  • Link

A specializáció a magyar alapszakos bölcsészek számára kíván lehetőséget nyújtani arra, hogy ha nem valamely nyelvész szakirány (Nyelvtechnológia, Finnugor) felé orientálódnak, hanem inkább a magyar nyelv és a nyelvtudomány iránt általánosabban érdeklődnek, akkor az alapszakos nyelvészeti stúdiumokon felül el tudjanak némiképp mélyedni a nyelvészet világában, elsősorban a nyelvtörténeti ismeretekben. Ezt részben a nyelvtörténeti stúdiumok további elmélyítésével kívánja elérni, másrészt olyan nyelvtörténeti diszciplínáknak a megismertetésével, amelyek a BA-képzésben egyáltalán nem is szerepelnek(pl. A nyelvtörténet forrásai, paleográfia, helyesírás-történet, Latin nyelv,
A nyelvi változások elmélete,
Szociolingvisztika, történeti szociolingvisztika,
Az etimológia elmélete és gyakorlata,
Leíró és történeti lexikológia,
Szótörténet – szólástörténet,
Kutatásmódszertani kérdések
Az ugor nyelvek előtörténete
A magyar nyelv török és szláv kapcsolatai
Történeti jelentéstan stb.).

  • Forgács Tamás

  • Magyar Nyelvészeti Tanszék

  • forgacs@hung.u-szeged.hu

  • Link

A specializáció a magyar alapszakos bölcsészek számára kíván lehetőséget nyújtani arra, hogy ha nem valamely nyelvész szakirány (Nyelvtechnológia, Finnugor) felé orientálódnak, hanem inkább a magyar nyelv és a nyelvtudomány iránt általánosabban érdeklődnek, akkor az alapszakos nyelvészeti stúdiumokon felül el tudjanak némiképp mélyedni a nyelvészet világában. Ezt részben leíró és nyelvtörténeti stúdiumok további elmélyítésével kívánja elérni, másrészt olyan nyelvészeti diszciplínáknak a megismertetésével, amelyek a BA-képzésben egyáltalán nem is szerepelnek(pl. A nyelvtudomány története, Lexikológia,
Tipológia, Pragmatika, Pszicholingvisztika,
Valenciaelmélet, Az etimológia elmélete és gyakorlata stb.

  • Forgács Tamás

  • Magyar Nyelvészeti Tanszék

  • forgacs@hung.u-szeged.hu

  • Link

A specializáció annak a növekvő igénynek kíván eleget tenni, hogy az irodalmi szövegeket ne pusztán más irodalmi szövegek társaságában tanuljuk meg olvasni, s ne is csupán más művészi ábrázolásmódok kontextusában kezeljük, hanem egy tágabb kulturális térben vegyük szemügyre. Ez a látásmód kettős haszonnal járhat. Egyfelől, a kulturális perspektíva megvilágító lehet az irodalmi szövegek vizsgálatakor, ráirányíthatja például a figyelmet a szöveg intézményi, ideológiai beágyazottságára, bizonyos nemi, etnikai vagy faji sztereotípiák látens jelenlétére, vagy egyéb szemléleti klisék, például a nyelvvel vagy a humanitással kapcsolatos rögeszmék működésére. Másfelől, a nemzetközi irodalmi, irodalomelméleti képzettség egyedülálló szempontrendszert és gyakorlati tudást nyújthat ahhoz, hogy kritikusan vizsgáljuk saját kultúránk irodalmon és művészeteken kívüli jelenségeit (a tv-reklámoktól az internetes blogokon át a szabadidős praxisokig).

  • Fogarasi György

  • Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék

  • fogarasi@hung.u-szeged.hu

  • Link

A specializáció annak a növekvő igénynek kíván eleget tenni, hogy az irodalmi szövegeket ne pusztán más irodalmi szövegek társaságában tanuljuk meg olvasni, s ne is csupán más művészi ábrázolásmódok kontextusában kezeljük, hanem egy tágabb kulturális térben vegyük szemügyre. Ez a látásmód kettős haszonnal járhat. Egyfelől, a kulturális perspektíva megvilágító lehet az irodalmi szövegek vizsgálatakor, ráirányíthatja például a figyelmet a szöveg intézményi, ideológiai beágyazottságára, bizonyos nemi, etnikai vagy faji sztereotípiák látens jelenlétére, vagy egyéb szemléleti klisék, például a nyelvvel vagy a humanitással kapcsolatos rögeszmék működésére. Másfelől, a nemzetközi irodalmi, irodalomelméleti képzettség egyedülálló szempontrendszert és gyakorlati tudást nyújthat ahhoz, hogy kritikusan vizsgáljuk saját kultúránk irodalmon és művészeteken kívüli jelenségeit (a tv-reklámoktól az internetes blogokon át a szabadidős praxisokig).

  • Font Zsuzsa

  • Magyar Irodalmi Tanszék

  • font@hung.u-szeged.hu

  • Link

 

 

Más bölcsész alapképzéseink (szakok, szakirányok, specializációk)

Az ókori nyelvek és kultúrák alapszak klasszika-filológia szakiránya az alapszakra épülő mesterszakra készít fel, ahol klasszika-filológiai képzettséget ógörög vagy antik örökség specializációval kiegészítve lehet elmélyíteni, és fel lehet készülni doktori tanulmányokra. Aki történelem, modern nyelvek vagy filozófia mellé minorként veszi fel, azt szakunk felkészíti, hogy fontos történelmi, irodalmi, filozófiai problémákat a források nyelvén tanulmányozhassa. Az egyetemi tanulmányok alatt a hallgatók részt vehetnek tudományos diákköri munkában: ennek során a legjobbak publikációs lehetőséget kapnak, és doktori iskolában folytathatják tanulmányaikat, kutatókká válhatnak. Ha valakit csak az alapképzésünk érdekel, akkor is érdemes hozzánk jönni, mert a szakon megszerezhető diplomával el lehet helyezkedni múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban, szakújságíróként és az idegenforgalom speciális ágaiban, amennyiben a nálunk megszerzett tudást kiegészíti az ezeknek megfelelő speciális képzéssel.

  • Nagyillés János

  • Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék

  • nagyillesjanos@gmail.com

  • Link

A nem szabad bölcsész hallgatók számára ajánljuk. Felvehető a 3. félévtől. A képzés célja, hogy a film „szoros olvasásától” tovább lépve olyan kontextusokat tárjon a hallgatók elé, amelyek rávilágítanak a filmeknek mint kulturális termékeknek, használati tárgyaknak az értelmezhetőségére. Hogyan működik a mozi intézménye a kultúra tágabb összefüggéseiben? Milyen kritériumok alapján történnek a filmekhez társított értéktételezések? Milyen célokat szolgálnak? Hogyan helyezhető el a mozgókép a médiumok és a technikai apparátusok tágabb sorában, hogyan viszonyul az új médiához? A szakirány a zsurnálkritikától különböző, a kritikai elméletekre alapozott kritikai szemléletet kíván átadni, mely a vizuális kultúra tágabb összefüggéseinek az ismeretét is előfeltételezi.

  • Füzi Izabella

  • Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék

  • fuziza@yahoo.com

  • Link

A képzést bármely szak hallgatói fölvehetik, ha egy félév latin teljesítettek felsőoktatási intézményben vagy egy tanévet középiskolában. A minor szak felvehető januárban és áprilisban. Túljelentkezés esetén a következő szempontok szerint rangsorolunk: a latin tanulmányokra fordított idő mennyisége és eredménye, latin és más nyelvből tett középfokú, ill. felsőfokú nyelvvizsga. Áprilisi felvételi esetén: Minden szak hallgatói fölvehetik az alábbi nyelvi előképzettség mellett: latin középszintű érettségi vagy középfokú nyelvvizsga vagy 4 évnyi középiskolai latin nyelvtanulás. A jelentkezőket szükség esetén az előképzettségük során nyújtott teljesítményük alapján rangsoroljuk. A képzés időtartama: 5 félév. 50 kredit szerzendő. A képzésben résztvevő hallgatók középfokú szinten elsajátítják a latin és az ógörög nyelvet (8-8 kredit), részleteket olvasnak latin nyelven az aranykori római irodalom nagy alakjainak műveiből, megismerkednek az olvasott művek nyelvi, irodalmi, retorikai, vallástörténeti, művészettörténeti, mitológiai, verstani, történelmi és kulturális hátterével, ezáltal olyan tudásra tesznek szert, amelynek révén képesek az ókori latin nyelvű szövegek nyelvi megértésére, fordítására és értelmezésére. A képzést mindenkinek ajánljuk, aki érdeklődik a latin nyelv és az ókori Róma kultúrája iránt. További részletekről érdeklődni Czerovszki Mariannál lehet a Klasszika-Filológiai Tanszéken (Egyetem u. 2., harmadik emelet) személyesen, vagy emailben: czerovszkim@gmail.com
Megszerzendő kreditek: 50 kredit
Gazdatanszék: Klasszika-Filológiai Tanszék
A képzés tartalma: A képzésben résztvevő hallgatók középfokú szinten elsajátítják a latin és az ógörög nyelvet (8-8 kredit), részleteket olvasnak latin nyelven az aranykori római irodalom nagy alakjainak, Caesarnak, Ciceronak, Catullusnak, Liviusnak, Ovidiusnak, Vergiliusnak a műveiből (12 kredit), megismerkednek az olvasott művek nyelvi, irodalmi, retorikai, vallástörténeti, művészettörténeti, mitológiai, verstani, történelmi és kulturális hátterével (22 kredit), ezáltal olyan tudásra tesznek szert, amelynek révén képesek az ókori latin nyelvű szövegek nyelvi megértésére, fordítására és értelmezésére.
Kinek ajánljuk a képzést? Mindenkinek, aki érdeklődik a latin nyelv és az ókori Róma kultúrája iránt, kivéve az Ókori nyelvek és kultúrák alapszak Klasszika-Filológia szakirányát látogató hallgatókat.
Van-e feltétele a képzés fölvételének? Igen, aki szeretné fölvenni a képzést, annak tudnia kell latinul, vagy úgy, hogy már tanult a középiskolában, vagy úgy, hogy a szabadon választható kreditjeinek a terhére fölvette az általunk hirdetett, mindig csak szeptemberben induló, heti 6 órás latin nyelvi kurzust. Ezt célszerű fölvenni már a legelső félévben, még a Latin minor képzésre való jelentkezés előtt, mert csak ebben az esetben lehet a második félévtől induló Latin minor képzést látogatni és a BA képzést 6 félév alatt elvégezni.
A képzésről lehet-e mesterszakra jelentkezni? Igen, lehet.
Kinél lehet érdeklődni a további részletekről? Czerovszki Mariannál a Klasszika-Filológiai Tanszéken (Egyetem u. 2., harmadik emelet) személyesen, vagy emailben: cezem@antiq.u-szeged.hu

  • Czerovszki Mariann

  • Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék

  • czerovszkim@gmail.com

  • Link

A Filmelmélet és filmtörténet szakirány a Szabad bölcsészet alapszak hallgatói által vehető fel a 2. félévvel kezdődően. A tantárgyak három főbb ismeretkör szerint csoportosíthatók: filmelemzés, filmelmélet és filmtörténet, és úgy épülnek fel, hogy az általánosabb megalapozó tárgyak felől haladnak a specifikusig. A törzsanyagot képező szaktárgyakon kívül a hallgatók megismerkedhetnek a fotográfia történetével és elméletével, a populáris filmek esztétikájával, a forgatókönyvírással, és más, a filmezéshez kapcsolódó gyakorlati ismereteket is szerezhetnek. A filmes szakirány olyan órán kívüli tevékenységekre is lehetőséget ad, mint például a filmklubok látogatása (kedvezményes belépő a Grand Caféba), országos filmes találkozókon, filmfesztiválokon, konferenciákon való részvétel. Az öntevékeny hallgatói csoportok keretében, valamint a műhelymunkákon és a házi versenyeken a hallgatók megtalálhatják a személyes preferenciáiknak megfelelő érdeklődési területet; a szegedi filmes képzés által működtetett országos filmes fórumon, az Apertúra című online folyóirat (www.apertura.hu) hasábjain pedig publikációs lehetőséget kínálunk a kiemelkedő hallgatói dolgozatok számára.

  • Füzi Izabella

  • Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék

  • fuziza@yahoo.com

  • Link

Keleti nyelvek és kultúrák 6 féléves nappali alapképzési szak. Az alapképzésben nagy hangsúlyt fektetünk a nyelvoktatásra: a törökországi török nyelvet középfokon, és egy másik altáji nép nyelvét (ez aktuálisan a kazak vagy a burját, ami egy mongol nyelv) pedig legalább alapfokon lehet elsajátítani. Ezeket a nyelveket magas óraszámban anyanyelvi lektorok bevonásával oktatjuk. A török és egy másik altáji nyelven felül (amelyek kötelező tárgyak) lehet nálunk tanulni japánul és egyiptomi arabul is. A képzés fontos részét képezi az altáji nyelvcsaládhoz tartozó nyelveken beszélő népek története, kultúrája. Lehet tanulni a török-magyar történeti kapcsolatokról; a magyarság őstörténetéről; az Oszmán Birodalomról és a magyar hódoltság történetéről. Ezek mellett kínálunk nyelvészeti órákat is, amelyek főként történeti és összehasonlító nyelvészettel foglalkoznak. Különös hangsúlyt fektetünk a magyar-török nyelvi kapcsolatok kutatására és oktatására. Minden hallgatónk előtt nyitva áll a lehetőség, hogy egy vagy két szemeszter erejéig külföldön folytassa tanulmányait: az Erasmus ösztöndíjjal lehet tanulni Törökországban (Ankara, Eskişehir), Németországban (Mainz, Göttingen), valamint Svédországban (Uppsala). Továbbá hallgatóink egyéb pályázatok segítségével eljuthatnak Kazahsztánba, Mongóliába és Oroszországba is.

  • Zimonyi István

  • Altajisztikai Tanszék

  • zimonyi@hist.u-szeged.hu

  • Link

A keleti nyelvek és kultúrák alapszak altajisztika szakirányú képzése 4 féléves nyitott a gyakorlati ismeretek és nyelvtudás biztosításával a “nem-tudós” képzés felé, de az altajisztika mesterképzés lehetőségei felé is. A képzés során a törökországi török nyelvet sajátítják el. A képzés részét képezi az altáji nyelvcsaládhoz tartozó nyelveken beszélő népek történetének kultúrájának, vallásainak megismerése. A kiemelkedő képességű hallgatókkal kapcsolatos céljaink nem csak az, hogy a mesterképzés felé irányítsuk őket, hanem az is, hogy minden, lehetőségeinkhez mért segítséget megadjunk nekik tehetségük kibontakoztatásához. Fontos a diákköri tevékenységbe való bekapcsolásuk, az, hogy pályakezdő dolgozataik számára publikációs lehetőséget találjunk, érdeklődésüknek megfelelő ismereteket nyújtsunk nekik, külföldi ösztöndíjas-részképzéses tartózkodáshoz segítsük őket, vendégelőadók bevonásával segítsük elő képzésüket stb.

  • Zimonyi István

  • Altajisztikai Tanszék

  • zimonyi@hist.u-szeged.hu

  • Link

Ezt a szakterületi specializációt bármely szak hallgatói fölvehetik, ha két félév ógörög nyelvi kurzus hallgattak felsőoktatási intézményben vagy ennek megfelelő nyelvi képzettség birtokában vannak. A képzésben résztvevő hallgatók elmélyítik ógörög nyelvtudásukat (12 kredit), részleteket olvasnak eredetiben az ógörög nyelvű irodalom nagy alakjainak, Homérosznak, Hésziodosznak, Szophoklésznek, Euripidésznek, Hérodotosznak, Thuküdidésznek, Platónnak és másoknak a műveiből (23 kredit), megismerkednek az olvasott művek nyelvi, irodalmi, vallástörténeti, művészettörténeti, mitológiai, történelmi és kulturális hátterével (8 kredit), ezáltal olyan tudásra tesznek szert, amelynek révén képesek az ógörög nyelvű szövegek nyelvi megértésére, fordítására és értelmezésére. A képzést ajánljuk mindenkinek, aki érdeklődik az ógörög nyelv és az ókori Hellasz kultúrája iránt, de legfőként az Ókori nyelvek és kultúrák alapszak Klasszika-Filológia szakirányát látogató hallgatóknak További részletekről érdeklődni Czerovszki Mariannál a Klasszika-Filológiai Tanszéken (Egyetem u. 2., harmadik emelet) személyesen, vagy emailben: czerovszkim@gmail.com

  • Czerovszki Mariann

  • Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék

  • czerovszkim@gmail.com

  • Link

 

 

Bölcsész mesterképzés (MA)

Magyar nyelv és irodalom MA szak

A Magyar nyelv és irodalom mesterszak a Magyar nyelv és irodalom alapszak vagy e szak minor változatának elvégzését követően kezdhető meg, és az alapszakos ismeretek kibővítését és elmélyítését szolgálja. A kurzusok új perspektívákat kínálnak mind a nyelv, mind az irodalom működésének vizsgálatához, vagy tágabb kulturális jelenségek megértéséhez. A képzés célja olyan magas szintű irodalmi és nyelvi műveltség kifejlesztése, amely nem szerezhető meg egyetlen más szakon sem. Hiszen a magyar nyelvről az általános nyelvészet, a magyar irodalomról a világirodalom és az irodalomelmélet kontextusában folyik kritikai gondolkodás, így a lokális jelenségek iránti figyelem nemzetközi fejleményekbe és szempontrendszerbe ágyazódik.

A nagyobb fokú specializálódási lehetőséget a szakirányok biztosítják. Ezek egy része az alapképzésben megjelenő specializációk irodalmi és nyelvészeti folytatása, de akad köztük olyan is, amely az alapképzésben még nem jelenik meg. Mindegyik szakirány új hallgatókat is fogad. A nemzetközi tapasztalatszerzést, az ismeretek és az idegen nyelvi kompetenciák szélesítését szolgálják az Erasmus-ösztöndíjjal támogatott külföldi részképzési lehetőségek.

A nemzetközi tanulmányokkal és kutatásokkal is megtámogatott specializálódási lehetőségek jó esélyt biztosítanak mind a tanulmányi versenyeken vagy pályázatokon való eredményes szerepléshez, mind az első publikációk megszületéséhez, de a sikeres nyelvvizsgához is. Ezek birtokában pedig a hallgatók bátran próbálkozhatnak az irodalom- vagy nyelvtudományi doktori programokba való továbblépéssel. A képzés a tudományos ambíciók beteljesítése mellett hasznára válik azoknak is, akik azzal a szándékkal szereznek diplomát, hogy olyan helyen álljanak munkába, ahol az eredményesség szempontjából meghatározó jelentősége van a mesterszintű nyelvi és irodalmi műveltség biztosította professzionális elemzőkészségnek és stílusérzéknek, a magyar kultúra ismeretének, vagy épp a nemzetközi látásmódot is tükröző nyitott, innovatív gondolkodásnak.

  • Intézetvezető

  • Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet

  • Tanterv

 

 

Szakirányok és specializációk (Magyar nyelv és irodalom MA szak)

A szakirány a kulturális termékek létrehozásának, közvetítésének és archiválásának gyakorlati területeire készíti fel a hallgatókat. Oktatott területek: szöveggondozás (a kézirattól a nyomtatásig); digitális kultúra (a technikai hordozók elmélete, története, a digitális kiadás alapjai); kultúraközvetítés (műfordítás; a kulturális termékek reprezentációs terei – interjú, bemutató, tudósítás, riport, rendezvényszervezés, a kultúra kortárs intézményrendszere, kulturális jogi alapismeretek); írásgyakorlatok (tanulmány-, kritika- és esszéírás). (A képzés kidolgozója és felelőse: Hász-Fehér Katalin)

  • Hász-Fehér Katalin

  • Magyar Irodalmi Tanszék

  • haszfeher@gmail.com

  • Link

A verbális kommunikáció folyamatának, elméletének és gyakorlati vonatkozásainak megismertetése a beszédtervezéstől a beszédprodukción át a beszédmegértésig. A szakirány tárgyainak a megismerése tehát együttesen jelenti annak a lehetőségét, hogy a hallgató ne csak ismeretek birtokába jusson, hanem elsajátítsa a helyes nyelvi magatartásnak, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásnak, beszédmódnak a követelményeit is. Ennek során nemcsak mintakövetői lehetnek a társadalmi-közéleti nyelvhasználatnak, hanem tudatos mintaadói is a társadalmi-közéleti megnyilatkozás bármely szintjén. Ebből ered a szakirány anyagának társadalmi hasznossága és hasznosíthatósága. A felhasználás területei lehetnek a pedagógusi munkától kezdve a legtágabb értelemben vett közéleti munkáig: újságírói, -szerkesztői feladatokig, a tömegtájékoztatási tevékenységig. De fontos célként jelölhetők meg azok a felhasználási lehetőségek is, amelyek az irányító testületekben (pl. önkormányzatokban, társadalmi szervezetekben stb.), illetőleg az üzleti élet területén kívánják meg a jól beszélő, pontosan fogalmazó, a szövegalkotásban és szövegértésben kiemelkedő tudású nyelvhasználókat. E célok elérését szervesen egymásra épülő modulok biztosítják, melyek elsajátításával a hallgatók birtokába jutnak a szükséges ismereteknek és alkalmazásuk módjának is. A beszéd hangzásszerkezeti elemeinek jellemzésétől, az ezekben föllelehető, előforduló hibák megismerésétől, javításától eljutnak a szövegtipológia, a különféle típusú szövegekben érvényesülő kommunikációs stratégiák meg- és felismeréséig, a pragmatika, a stilisztika fogalmaira, módszereire épülő szövegelemzésekig. A szakirány ismeretanyagában fontos helyet kap az attitűdtényezőknek a nyelvhasználatban, a nyelvi változásokban játszott szerepe. Ebből eredően a képzés céljának része az is, hogy a majdan gyerekekkel, illetőleg felnőttekkel foglalkozókat felkészítse a dialektális és szociolingvisztikai hátterű nyelvi helyzetek kezelésére is.

  • Hoffmann Ildikó

  • Magyar Nyelvészeti Tanszék

  • i.hoffmann@hung.u-szeged.hu

  • Link

Az irodalomtudomány MA-szakirány elsősorban olyan szakemberek képzésére törekszik, akik egyrészt alaposan és kreatívan ismerik az irodalomtudomány és az irodalomelmélet alapvető problémáit, tájékozottak az irodalomtudomány meghatározó irányzataiban és azok fogalomkészletében, másrészt interpretációs felkészültségük és érzékenységük segítségével képesek elsősorban irodalmi és bölcsészettudományi, sőt bármely szöveg értelmezésére és innovatív applikációjára. Diszciplinárisan kiválóan képzett “értő olvasók” állnak az irodalomtudomány szakirány képzésének előterében, akik enciklopédikus és operacionális tudásukkal képesek bármely (verbális, vizuális, intermediális) szöveg interpretációs horizontját megnyitni és azzal párbeszédre lépni. Tekintettel arra, hogy korunk kultúráját egyre inkább a legtágabb értelemben vett “szöveg-kultúrának” tekinthetjük, így igencsak indokolt a szövegek sokféleségére és sokszínűségére nyitott szakértő olvasók képzése az irodalomtudomány szakirány keretein belül.

  • Török Ervin

  • Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék

  • et51ma@yahoo.com

  • Link

A BA szakirány folytatásaként a hallgatók mesterszakon folytathatják a 18–19. század magyarországi irodalmának, művészetének, művelődéstörténeti folyamatainak, világirodalmi párhuzamainak tanulmányozását. A mesterszak egyben a doktori képzésre való elkészítést is jelenti. (A képzés kidolgozója és felelőse: Hász-Fehér Katalin)

  • Hász-Fehér Katalin

  • Magyar Irodalmi Tanszék

  • haszfeher@gmail.com

  • Link

A szakirány keretében a történeti-filológiai és az elméleti-poétikai indíttatású irodalom- és művészetértelmezés különböző irányai, lehetséges kapcsolódási pontjai, kölcsönösen kiemelkedő eredményei rendszereződnek. Hangsúlyozott figyelmet kap a nemzeti tradíció, az (inter)medialitás, a kultúra közöttiség tapasztalata, különös tekintettel a líra, az epika, a dráma és a más művészeti formák határterületeire, a magyar irodalom világirodalmi vonatkozásaira és érintkezéseire.

  • Virág Zoltán

  • Magyar Irodalmi Tanszék

  • viragz@hung.u-szeged.hu

  • Link

Az MA szintű képzés 3 féléven keresztül, félévenként 4 kurzust foglal magában, összesen 40 kredit értékben. A szakirány hasonló témaköröket ölel fel, mint a BA specializáció, de más szerkezetben és speciálisabb kurzusokon keresztül.

A képzés 5 tantárgyból áll:
1) Nyelv, szöveg, irodalom I-II. (1 előadás és 1 szeminárium)
2) Irodalom és társművészetek I-II. (1 előadás és 1 szeminárium)
3) A kultúra intézményei I-II. (1 előadás és 1 szeminárium)
4) Technika, médium, művészet I-II. (1 előadás és 1 szeminárium)
5) Műhely I-IV. (4 szeminárium)

  • Fogarasi György

  • Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék

  • fogarasi@hung.u-szeged.hu

  • Link

A szakirány keretében a régebbi évszázadok irodalmából azoknak a jelenségeknek az árnyalt tanulmányozása történik meg, amelyek oly mértékben épültek be a magyar irodalmi hagyományba, hogy kieresztésükkel lehetetlenné válna az újabb időszakok megértése. A hagyományosan művelt forrásfeltáró munka keretében sor kerül a nemzeti kultúra határon kívüli gyűjteményeiben korábban feltáratlanul maradt és esetenként kiemelkedő fontásságú irodalomtörténeti dokumentumok felkutatására és tanulmányozására is.

  • Balázs Mihály

  • Magyar Irodalmi Tanszék 

  • rotonde@freemail.hu

  • Link

A szakirány célja, hogy a nyelvtudomány, különösen az empirikus nyelvészet iránt érdeklődő hallgatókat felvértezze a nyelvi változásokkal, ill. a nyelvi változatokat irányító mechanizmusokkal kapcsolatos ismeretekkel, a történeti nyelvi adatok értelmezésének és felhasználásának képességével. Ezt részben a nyelvtörténeti stúdiumok további elmélyítésével kívánja elérni, másrészt olyan nyelvtörténeti diszciplínáknak a megismertetésével, amelyek a BA- és MA-képzésben egyáltalán nem is szerepelnek (pl. A nyelvtörténet forrásai, paleográfia, helyesírás-történet, Latin nyelv, A nyelvi változások elmélete,
Szociolingvisztika, történeti szociolingvisztika,
Az etimológia elmélete és gyakorlata,
Leíró és történeti lexikológia,
Kutatásmódszertani kérdések
Az ugor nyelvek előtörténete
A magyar nyelv török és szláv kapcsolatai
Történeti jelentéstan stb.).

  • Forgács Tamás

  • Magyar Nyelvészeti Tanszék

  • forgacs@hung.u-szeged.hu

  • Link

Az általános nyelvészet szakirány célja a nyelvek természetének, nyelvtipológiai sajátosságaiknak, alrendszereik működésének alaposabb megismertetése, olyan szakemberek képzése, akik a nyelvészet több szakterületén járatosak, és egyúttal a nyelvészeti és nyelvészettel kapcsolatos kutatások főbb területeinek műveléséhez szilárd alapismeretekkel és módszertani készséggel rendelkeznek.

  • Németh T. Enikő

  • Általános Nyelvészeti Tanszék

  • nemethen@hung.u.szeged.hu

  • Link

 

 

 

Más bölcsész mesterképzéseink (szakok, szakirányok, specializációk)

A szak felépítése, tartalma úgy van megtervezve, hogy hatékonyan segítse olyan kutatónyelvész utánpótlás kinevelését, amely sokféleképpen konvertálható tudással rendelkezik, képes a nyelvtudomány művelését a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő szinten végezni, ugyanakkor képes gyakorlati, társadalmilag és gazdaságilag hasznos fejlesztések elvégzésére, feladatok megoldására.

  • Németh T. Enikő

  • Általános Nyelvészeti Tanszék

  • nemethen@hung.u.szeged.hu

  • Link

A Finnugrisztika MA képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett finnugrisztikai ismereteik birtokában alkalmasak szakterületükön tudományos munka végzésére. Ismerik az uráli/finnugor nyelvek kialakulásának folyamatait, történetileg és társadalmilag változó formáit, valamint a finnugor népek politikai, szociológiai, kulturális, gazdasági és nyelvi helyzetét. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

  • Sipőcz Katalin

  • Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

  • sipoczk@gmail.com

  • Link

Klasszika-filológia MA-képzésünk az Ókori nyelvek és kultúrák, klasszika-filológia alapszak diszciplináris irányú folytatása. A képzés a latin és ógörög nyelv és kultúra MA-szinten elvárható szintű ismeretét célozza. A képzés során érdeklődő hallgatók számára adottak a tudományos diákköri munka feltételei is: mind a klasszikus antikvitás, mind a közép- és neolatin irodalom és kultúrtörténet területén felkészült oktatók és kutatók nyújtanak segítséget a tudományos pályán való első lépések megtételéhez. A latin nyelv és kultúra osztatlan tanári képzés lehetséges bemenetet nyújt doktori iskoláinkba. A képzéshez 40 kredites antik örökség speciális program vagy szintén 40 kredit értékben ógörög nyelv és irodalom speciális program választható. Előbbi a neolatin, utóbbi pedig az ógörög területén nyúlt lehetőséget további elmélyülésre, és esetleges doktori tanulmányokra való felkészülésre.

  • Nagyillés János

  • Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék

  • nagyillesjanos@gmail.com

  • Link

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik felismerik a vizualitás kulturális és mediális konstruáltságát, történelmi és társadalmi, kontextuális meghatározottságait, valamint a vizuális tapasztalatok jelentőségét az adott társadalomban uralkodó vagy marginalizált identitásmodellek létrehozásában. Ismerik a vizualitás történeti modelljeit és a hozzájuk kapcsolódó interpretációs eljárások hagyományait. Az elsajátított kritikai fogalomkészlet és eszköztár segítségével értő befogadóivá és közvetítőivé válnak a kortárs és történeti vizuális jelenségeknek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

  • Füzi Izabella

  • Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék

  • fuziza@yahoo.com

  • Link

Az altajisztika mesterképzés 4 féléves nappali alapképzési szak. Ennek keretében tudja a továbbképzést biztosítani, amely során a hallgatók továbbfolytatják nyelvi tanulmányaikat (török, illetve kazak/burját). Az MA képzés elvégzésével a hallgatók felsőfokú török nyelvvizsgát szereznek, valamit középfokú kazak vagy burját nyelvtudással bírnak. Továbbá mélyreható ismereteket szereznek a török és mongol nyelvű népek történetéről és nyelveikről (például: török szövegemlékek olvasása, török nyelvtörténet, Oszmán Birodalom története, steppetörténet tárgykörében). A képzés során ösztönözzük a hallgatóinkat arra, hogy legalább egy félévet töltsenek el az Erasmus program keretében egy külföldi egyetemen. A szakon végzett hallgatók tanulmányaikat a Nyelvtudományi Doktori Iskola – Altajisztika doktori képzési programján folytathatják.

  • Zimonyi István

  • Altajisztikai Tanszék

  • zimonyi@hist.u-szeged.hu

  • Link

A filmkultúra szakirány célja, hogy a film „szoros olvasásától” tovább lépve olyan kontextusokat tárjon a hallgatók elé, amelyek rávilágítanak a filmeknek mint kulturális termékeknek, használati tárgyaknak az értelmezhetőségére. Hogyan működik a mozi intézménye a kultúra tágabb összefüggéseiben? Milyen kritériumok alapján történnek a filmekhez társított értéktételezések? Milyen célokat szolgálnak? Hogyan helyezhető el a mozgókép a médiumok és a technikai apparátusok tágabb sorában, hogyan viszonyul az új médiához? A szakirány a zsurnálkritikától különböző, a kritikai elméletekre alapozott kritikai szemléletet kíván átadni, mely a vizuális kultúra tágabb összefüggéseinek az ismeretét is előfeltételezi.

  • Füzi Izabella

  • Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék

  • fuziza@yahoo.com

  • Link

Főbb szakterületek: fonológia, morfológia, szintaxis, szemantika, pragmatika
A szakirány elmélyült ismereteket ad a különféle kurrens nyelvészeti elméletek és az egyes nyelvészeti részdiszciplínák és nyelvészeti elméletek kutatási módszertanainak körében, valamint specializált ismereteket az egyik nyelvészeti részdiszciplína területén.
A hallgatók képessé válnak magas színvonalú kutatás végzésére az egyik nyelvészeti részdiszciplína területén, valamint ismeretek és kutatási eredmények bemutatásának és megvitatásának képessége szakmai fórumokon. Alkalmassá válnak doktori tanulmányok folytatására az egyik nyelvészeti részdiszciplína területén.
A szakirány elmélyült ismereteket ad a különféle kurrens nyelvészeti elméletek és az egyes nyelvészeti részdiszciplínák és nyelvészeti elméletek kutatási módszertanainak körében, valamint specializált ismereteket az egyik nyelvészeti részdiszciplína területén.
A hallgatók képessé válnak magas színvonalú kutatás végzésére az egyik nyelvészeti részdiszciplína területén, valamint ismeretek és kutatási eredmények bemutatásának és megvitatásának képessége szakmai fórumokon. Alkalmassá válnak doktori tanulmányok folytatására az egyik nyelvészeti részdiszciplína területén.
  • Maleczki Márta

  • Általános Nyelvészeti Tanszék

  • maleczki@hung.u-szeged.hu

  • Link

Főbb szakterületek: pragmatika, szemantika, diskurzus- és társalgáselemzés
A Pragmatika szakirány elmélyült ismereteket ad a pragmatika szakterületein és a pragmatika részterületeihez tartozó kutatási módszerekben, valamint specializált ismereteket a pragmatika egyik szakterületén.
A hallgatók képessé válnak magas színvonalú kutatás végzésére az egyik pragmatikai részdiszciplína területén, innovatív pragmatikai témájú projektekben való részvételre, a pragmatikai tudás gyakorlati alkalmazására, valamint ismereteik és kutatási eredményeik bemutatására és megvitatására szakmai fórumokon. Alkalmassá válnak doktori tanulmányok folytatására a specializáció egyik részdiszciplinájának területén.

  • Németh T. Enikő

  • Általános Nyelvészeti Tanszék

  • nemethen@hung.u.szeged.hu

  • Link

A képzés célja egyfelől a színházi előadások (a mise en scène mint „szöveg”) szakszerű elemzési készségének elsajátítása. Másfelől a színház falain túlmenő „színháziassággal” foglalkozunk, a színházat mint metaforát a közterek és társadalmi eseményekkel (performancia-kutatás és teatralitás-elméletek), a kulturális különbségekkel (antropológia, interkulturalitás) és a nyelvi eseményekkel (performativitás-elméletek) összefüggésben vizsgáljuk. A város különböző kulturális intézményeivel (Szegedi Nemzeti Színház, Reök, Maszk, Homo Ludens) kapcsolatot tartva igyekszünk kutatásainkat „élő” tapasztalatra építeni.

  • Kürtösi Katalin

  • Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék

  • kürtösi@hung.u-szeged.hu

  • Link

Főbb szakterületek: számítógépes reprezentációk a nyelvészeti részdiszciplínáknak megfelelően, számítógépes alkalmazások a nyelvtechnológia részterületeinek megfelelően, nyelvi adatbázisok, korpuszok létrehozása és használata
A Számítógépes nyelvészet specializáció elmélyült ismereteket ad a nyelvtechnológia különféle területein és specializált ismereteket az egyes nyelvészeti részdiszciplínák eredményeinek számítógépes alkalmazása területén.
A hallgatók képessé válnak innovatív nyelvtechnológiai projektekben való részvételre, valamint ismereteik és kutatási eredményeik bemutatására és megvitatására szakmai fórumokon. Alkalmassá válnak doktori tanulmányok folytatására a nyelvtechnológia területén.

  • Szécsényi Tibor

  • Általános Nyelvészeti Tanszék

  • szecsenyi@hung.u-szeged.hu

  • Link

 

 

Doktori képzés (PhD)

Képzéseink a Nyelvtudományi Doktori Iskolában

A program célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő nyelvészeti alapismeretek birtokában önállóan tudják elemezni az altaji nyelvek (török, mongol, mandzsu-tunguz) történetét és rendszereit. Az így nyert ismereteket alkotó módon tudják felhasználni az altaji nyelveket beszélt illetve beszélő népek történetének, kultúrájának, mai identitásuk és kapcsolataik elemzéséhez. Az altaji nyelvek sajátosságait be tudják vezetni az egyetemes nyelvtudományi kutatásokba és gazdagítani tudják az egyetemes nyelvtudományt az altaji nyelvek sajátosságaival. Oktató és kutató, elemző munkára képesek felsőoktatási intézményekben, állami és magánintézményekben.

  • Róna-Tas András

  • Altajisztikai Tanszék

  • aronatas3@t-online.hu

  • Link

Az elméleti nyelvészeti doktori program célja olyan szakemberek képzése, akik alapos és korszerű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a különféle generatív szintaxisok, a formális szemantika, a generatív és posztgeneratív fonológia, a pragmatika, a szociolingvisztika, a számítógépes nyelvészet és a kognitív nyelvészet területén. A program által kiképzett szakemberektől elvárható, hogy megfelelő kutatási képességekkel rendelkezzenek és jó kritikai érzékkel és tudományos kreativitással képesek legyenek
1) nyelvészeti problémákat felismerni és megfogalmazni,
2) az általuk választott szakterületen önálló és a nemzetközi tudományos követelményeknek megfelelő szintű kutatómunkát végezni,
3) eredményeiket nemzetközileg elfogadott színvonalon és formában idegen nyelven is publikálni.

  • Németh T. Enikő

  • Általános Nyelvészeti Tanszék

  • nemethen@hung.u.szeged.hu

  • Link

 

 

Képzéseink az Irodalomtudományi Doktori Iskolában

Antik irodalom PhD-programunk a klasszikus ókortudomány területén vagy ahhoz kapcsolódó egyéb területeken nyújt elméleti képzést és biztosítja a kutatás feltételeit a doktori dolgozat elkészítéséhez majd sikeres megvédéséhez. A képzés az első két évben elméleti, majd egy komplex vizsgát követően a második két évben gyakorlatibb irányultságú, ami alatt a konkrét kutatásokra való koncentrálást kell érteni. A képzés hallgatóinak biztosítja a keretet a szakterülethez minél közelebbi, és tágabb értelemben, például irodalomtudományi szempontból is releváns szaktudás megszerzéséhez.
  • Nagyillés János

  • Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék

  • nagyillesjanos@gmail.com

  • Link

Az Irodalomtudományi Doktori Iskola részeként működő Irodalomelmélet és Vizuális Kultúra Doktori Alprogramra egyként jelentkezhetnek olyan hallgatók, akik irodalomelméleti, bölcseleti kérdésekkel, a meglehetősen tágan definiálandó „kritikai tanulmányokkal” foglalkoznak, valamint olyan hallgatók, akik kortárs mediális jelenségeket, filmelméleti és filmtörténeti összefüggéseket kutatnak. Elsősorban az olyan típusú irodalom-, művészet- és filmelméleti kérdések kerültek mostanáig kutatásaink középpontjába, amelyek a művészetek medialitására és intermedialitására, a posztstrukturalista kutatások retorika- és szemiotika-koncepcióira, a performativitás problémájára, posztfeminista elméletekre, ökokritikára, az irodalmi kanonizáció, a narrativitás kérdéseire koncentráltak. A doktori alprogramon belül működő kutatócsoport a vizuális tömegkultúra történeti kérdéseit vizsgálja. A kutatási eredmények többek közt az Apertúra szakfolyóiratban jelennek meg.
  • Török Ervin

  • Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék

  • et51ma@yahoo.com

  • Link

  • Szajbély Mihály

  • Magyar Irodalmi Tanszék

  • szajbely@hung.u-szeged.hu

  • Link

A Modern Magyar Irodalmi Alprogram főként a 20. századi és a kortárs irodalmi, társadalomelméleti jelenségek, a hagyományszerveződések és kanonizációs stratégiák, a művelődési, intézményesülési formák, valamint a határon túli magyar kulturális tendenciák, értékvonatkozások regionális és nemzetközi kontextusának kérdésköreivel összefüggő kutatásokra koncentrál. A témakiírások, a javasolt vizsgálati irányok a modern irodalom- és szubjektumelméletek, az ideológiakritikai megközelítések, a társművészeti határterületek tudományos eredményeinek széles körű felhasználására, továbbá az etnikumközi relációk részletes feltérképezésére kínálnak lehetőséget.
  • Virág Zoltán

  • Magyar Irodalmi Tanszék

  • viragz@hung.u-szeged.hu

  • Link

Neolatin irodalom PhD-programunk a neolatin stúdiumok területén vagy ahhoz kapcsolódó egyéb területeken nyújt elméleti képzést és biztosítja a kutatás feltételeit a doktori dolgozat elkészítéséhez majd sikeres megvédéséhez. A képzés az első két évben elméleti, majd egy komplex vizsgát követően a második két évben gyakorlatibb irányultságú, ami alatt a konkrét kutatásokra való koncentrálást kell érteni. A képzés hallgatóinak biztosítja a keretet a szakterülethez minél közelebbi, és tágabb értelemben, például irodalomtudományi szempontból is releváns szaktudás megszerzéséhez.
  • Kasza Péter

  • Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék

  • petrusfalx@gmail.com

  • Link

Az Összehasonlító Irodalomtudományi doktori képzés fókuszpontjában a világirodalom és a kritikai hagyomány áll, de tágabb, művészeti, kulturális, mediális és társadalmi kérdéskörök is megjelennek a programban. Hallgatóinknak az első két év során különféle történeti és elméleti tárgyú műhelyszemináriumokat kínálunk. Emellett disszertációs szemináriumokra járnak saját témavezetőjükhöz, valamint egyéb, választott szemináriumokat teljesítenek. A képzés önálló kutatásra ösztönöz, és elősegíti az előadói és fogalmazási készségek magas fokra fejlesztését. A képzés elvégzésének feltétele bizonyos számú publikáció és prezentáció teljesítése az adott kutatási területen. A képzés második felében hallgatóink félévente egy szemináriumot tarthatnak az alapképzésben a kutatásukhoz kapcsolódó témákból.

Akik összehasonlító irodalomtudományból szereznek doktori fokozatot, elhelyezkedhetnek kutatóhelyeken vagy felsőoktatási intézményekben, de munkát vállalhatnak kiadóknál, irodalmi folyóiratoknál, színházak vagy fesztiválok szervezőiként, nemzetközi kulturális és oktatási szervezeteknél, a kreatív és kulturális iparban, az országos vagy helyi adminisztrációban, vagy a diplomácia területén.

  • Fogarasi György

  • Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék

  • fogarasi@hung.u-szeged.hu

  • Link

.
  • Balázs Mihály

  • Magyar Irodalmi Tanszék

  • rotonde@freemail.hu

  • Link

 

 

Pedagógus-továbbképzés

Közlésformák a magyar nyelv és irodalom órán (30 órás képzés)

A képzés közvetlen célja az órai közlésformák tárházának bővítése. Az egyes formákra jellemző lehetőségek és korlátok árnyalása azért szükséges, hogy mind a tanár, mind a diákok körültekintőbben választhassák meg, és hatékonyabban használhassák a verbális és audiovizuális megnyilatkozás egyes változatait mind szóbeli, mind írásos formában. Az esszétől vagy előadástól a vitázó hozzászóláson vagy kritikai kommentáron át a gesztusokkal, vizuális vagy hangzó anyaggal gazdagított prezentációig érintett szövegfajták sajátosságaival kívánunk foglalkozni.

Az elméleti ismereteket bővítő, de alapvetően gyakorlati orientáltságú program közvetett célja olyan tanári kompetenciák és készségek fejlesztése, melyek segítségével az irodalom- és nyelvtanórák adott témaköreit hatékonyan ki lehet aknázni az órák formájának, gyakorlati megvalósulásának frissítésére, s ezzel a diákok érdeklődésének és aktivitásának fokozására.

A képzés hatásaként azt várjuk, hogy a résztvevő tanárok olyan interpretatív és kommunikatív fogásokat sajátítanak el, melyek magából a tananyagból bonthatók ki, ilyenformán a tanulóknak mind elméleti, mind gyakorlati szinten átadhatók.

A pedagógusok képzésen megszerzett tudása lehetővé teszi a tanulók személyiségének fejlesztését oly módon, hogy érzékennyé teszi őket a demokratikus értékek iránt. A konfliktuskezelés olyan formái felé tereli a tanulókat, melyek a vitahelyzet alapos megismerésén, a vitázó felek irányában tanúsított empátián és a helyzetre szabott adekvát közlésformán alapulnak.

  • intézetvezető-helyettes

  • Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet

  • Link